Az európai kereslet visszaesése, a gyártási kapacitások 2010 évi erőltetett bővítése 2011-ben túlkínálati piachoz vezetett a világban. És ahogy a legyártott napelemek elkezdtek felgyülemleni a raktárakban, a gyártók egymás alá kezdtek licitálni, hogy veszteségeiket csökkentsék. A helyzet odáig jutott, hogy ma már az európai és amerikai gyártók a WTO-nál panaszolják a kínai gyártókat, hogy azok gyártási ár alatt, dömping áron adják napelemeiket.

A napelem gyártásban gyakorlatilag megkezdődött a tömegtermelérs korszaka, és némi piaci konszolidáció is várható. Mindez nem azt jelenti, hogy nem várható további áresés, de a 2011-es árzuhanás mégegyszer nem biztos, hogy megismétlődik. A napelem gyártónak nincsenek már tartalékai a gyártásban, gyakorlatilag az összes szereplő minimális árrésen, vagy néha veszteségesen termel.

A modulgyártók a legutóbbi negyedéves jelentéseikben szinte kivétel nélkül veszteségekről számoltak be: mind a nagy német, mind a kínai gyártók részéről. A cellagyártók, a modulgyártók fő beszállítói régóta ki vannak “vasalva”, már tavaly is 3-6%-os működési marzzsal dolgoztak vagy néhányan már veszteséggel. Egyedül a nagytisztaságú szilíciumgyártók és szilícium-ostagyártók tudták 2011-ben megtartani a kétszámjegyű százalékos profitjukat – és most úgy tűnik, itt is gyorsan fogynak a tartalékok.

A fentiek alapján tehát a teljes gyártási láncon megközelítették az árak azt a szintet, ahol elfogytak az extra-profitok, és valóban nincs sokkal lejjebb. A következő 10 évben inkább csak a technológia fejlődés hozhat évi 4-6%-os árcsökkenést a konszolidációt követően.

A napelem tömegtermék lett. És ami még fontos, ezzel jelentős lépést tett a természetes, nem támogatott versenyképesség felé.

Forrás: napelemek.blog.hu

A globális napenergia-piac 2011-ben jelentősen bővült. Az EPIA kimutatása szerint 29,7 GW-nyi új fotovotaikus (napelemes áramtermelő) kapacitás épült ki a világon, ami több mint 75%-os növekedést jelent a 2010-ben kiépült 16,8 GW-hoz képest. Ahogy korábban is, tavaly is Európában létesült a legtöbb új fotovoltaikus (PV) napenergia kapacitás, a 2011-es globális növekmény 74%-a köthető európai országokhoz.

A 2011-es új napelem kapacitás ranglistát Olaszország vezeti 9,3 GW-tal, de Németországban is a romló támogatási környezet ellenére 7,5 GW-nyi új napelemet telepítettek. Az európai piacokon kívül a legnagyobb éves fejlődés Kínában valósult meg 2,2 GW-tal, de az Egyesült Államokban is 1,9 GW-nyi új napelem-kapacitás épéítettek ki 2011-ben.

A tavalyi év további nagy sikere, hogy míg 2010-ben csak három olyan ország volt a világon, amelyek 1 GW-nál nagyobb mértékű naperőmű-telepítést valósítottak meg, addig 2011-ben ezek száma hatra növekedett: Olaszország, Németország, Franciaország, Kína, Japán, Egyesült Államok.

A jövőre vonatkozó becslések szerint a csökkenő támogatások vagy alacsony felvásárlási árak visszavethetik a napelemes beruházásokat Európában, de az Európán kívüli napelem piac továbbra is dinamikusan fejlődhet. A már 2011-ben is duplázódó Kína, az Egyesült Államok és Japán esetében is kedvezők a kilátások az új kapacitástelepítések tekintetében. Megfelelő támogatáspolitikai környezet esetében a szervezet 2016-ban 38-77 GW-nyi új napelem-telepítést vár Európán kívül.

Forrás: portfolio.hu

A program neve szellemes mozaikszót ad ki: Sunflower, vagyis napraforgó / Sustainable Novel Flexible Organic Watts Efficiently Reliable/ és olyan rugalmas, szerves és átlátszó napelemes modulok kifejlesztésére irányul,amelyeket műanyag hordozóra telepítenek nyomtató technikával, mozgó szerkezetekre és épületekre.

A négyéves program arra az elképzelésre épül, amely szerint életünk pótolhatatlan részévé kell tenni a napenergiát, mivel lehetőség van arra, hogy gyakorlatilag villamos energia forrássá lehet tenni körülöttünk minden hasznos felületet a házunktól az autónkig, egészen az öltözékünkig.

A konzorcium 17 partnere át akarja lépni ennek a technológiának a ma létező határait, hatékonyságra törekednek a sokrétegű strukturákon keresztül‚valamint a tartósságra, ami eddig még viszonylag alacsony a hagyományos szilícium modulokhoz képest és ugyanakkor, párhuzamosan, az árak csökkentésére.

Forrás: energiacentrum.hu

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közleménye szerint az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerben 2011. október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszegű “Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor-rendszer kiépítése alprogram” pályázat meghosszabbított beadási határideje 2012. május 15-én lejárt.

A támogatható tevékenységek közé tartozott – az ingatlan építési technológiájától függetlenül – a napkollektorból és csatlakozó elemekből álló rendszer beszerzése és telepítése is. Pályázatot magánszemélyek és maximum 12 lakásos társasházak nyújthattak be. A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezhette, de lakásonként legfeljebb 800 ezer forint támogatást nyerhettek el.

A NFM a közleményben arra is rámutat, hogy a program közvetett hatásként lokális munkahelyeket teremtett az építőiparban, általa megrendelésekhez juthattak az ágazat hazai kisvállalkozói. A pályázati támogatással megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelem területén vállalt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez is.

Nos, ez lett a Claremont: egy olyan CPU-ról van szó, amelyet akár mindössze egy olvasólámpa fénye is elláthat működéséhez szükséges energiával. A kísérleti lapka közel sem korlátozott annyira, mint amennyire ezt fogyasztása sejtetné, hiszen a vállalat állítása szerint képes Windows-os és linuxos PC-k üzemeltetésére.

Mindössze egy postai bélyeg méretét teszi ki az NTV-nek is hívott processzor. A mozaikszó a near-treshold voltage kifejezést takarja; a küszöbfeszültség közeli jelzőt azért érdemelte ki, mert extrém kevés, mindössze 280 millivolt feszültséggel üzemel. Igaz, ekkor mindössze 3 MHz-es órajelen ketyeg (a C64-es CPU-jának háromszorosán); 1 GHz környékére felpörögve már 1,2 voltra van szüksége.

Justin Rattner, az Intel műszaki vezetője a projekt kapcsán elárulta, hogy extrém módon energiahatékony számítógépes eszközök létrehozása volt a cél. A lapka képes küszöbfeszültség környékén üzemelni, azaz szinte semmit nem fogyasztva működtetni a laptopok alapfunkcióit. Ez értelemszerűen jobb választás, mint az alvó vagy hibernációs üzemmód, hiszen utóbbi két állapot esetén a gép mindaddig kvázi használhatatlan, amíg tulajdonosa „fel nem ébreszti”.

A tavalyi Intel Developer Forumon már felületesen bemutatkozott a processzor: egy PC animációt futtatott úgy, hogy CPU-ját lámpával világították meg. Amint a fényforrás megszűnt, a számítógép lefagyott, demonstrálva az elképzelés életképességét. Maga a chip egyébként a Micron úgynevezett hibrid memóriakocka (Hybrid Memory Cube) DDR3 memóriastruktúrájára alapulva készült, ami hétszer energiahatékonyabb kialakítást jelent a jelenleg használatban levő DDR3 memóriákhoz képest.

Mindazonáltal a vállalat nem tervezi a Claremont kereskedelmi forgalomba való bevezetését. Azt reméli a projekttől, hogy annak egyes elemei később visszaköszönhetnek jövőbeni termékeiben, energiahatékonyabbá téve azokat a mostani kísérletezgetéssel.

Forrás: energiacentrum.hu

Mindeddig a tandem szerkezetek teljesítménye alatta maradt az egyszerű rétegű napelem-cellákénak, elsősorban azért, mert hiányoztak a megfelelő anyagok hozzá, vagy pedig azért, mert ezek az anyagok nem tudták egymás között hatékony módon elosztani a fény gyűjtését. Ha egy cellában ugyanis többféle anyag rétegeit helyezik egymásra, akkor mindegyik a napspektrum más részét fogja fel. Ezeknek megfelelő bemérése igen bonyolult művelet.

A UCLA-n készített napelemcella már 2011-ben elérte a 8,62 %-os hatékonyságot. Ezt sikerült most felülmúlniuk a tudósoknak, akik a „szendvicsbe” egy új polimerikus anyagot helyeztek el, amely az infravörös sugarakat is elnyeri. Az anyagot a japán Sumitomo Chemical gyártotta.

Forrás: energiacentrum.com

A meglepő hajlékonyság titkának nyitja a hihetetlen vékony felépítés: az új napelem ugyanis mindössze 1,9 mikrométer vékony. Az eddigi legvékonyabb napelem nagyjából tízszer ilyen vastag volt, az emberi hajszál pedig majdnem húszszor ilyen vastag. A fém elektróda 115 nanométer, az aktív réteg 200, az átlátszó elektróda 150, az egészet összefogó hajlékony szubsztrát pedig 1400 nanométernyi műanyag fólia.

Az új napelem ráadásul akár öt éven belül kész lehet a tömeges bevezetésre. Igaz ugyan az is, hogy a hajlékony napelemek általában jelentősen alacsonyabb hatásfokkal rendelkeznek, – 4,2%, míg a ma elérhető üveg alapúak 20% körül vannak – azonban azt is számításba kell venni, hogy bizonyos helyeken kizárólag a hajlékony megoldást lehet használni. Emellett fontos, hogy eleddig hallatlanul nagy teljesítmény / súly arányt sikerült elérni: 10 wattot grammonként.

Forrás: energiacentrum.com

Egy számítógépes algoritmus alkalmazásával a Jeffrey Grossman mérnök adjunktus vezette csapat az elrendezések egészen széles skáláját tesztelte különböző földrajzi szélességeken. Végül a szimulált elrendezések közül hármat építettek meg, majd az elkészült paneleket elhelyezték az MIT egyik épületének a tetején. Méréseik szerint az új kialakítások hússzor annyi energiát termeltek, mint a rögzített sík panelek, melyek ugyanannyi helyet foglaltak. Az ok viszonylag egyszerű, a függőleges panelek több energiát gyűjtenek be reggel és este, amikor a Nap sugarai közvetlenebbül érik azokat, mint a vízszintesen, vagy egy bizonyos szögben fekvő panelek, amik délben adják le a legtöbb energiát.

3D napelem torony

Ez a különbség különösen hangsúlyos az északi területeken, ahol a Nap az év legnagyobb részében nem emelkedik magasan a horizont fölé. A motorokkal ellátott napelemek képesek ugyan követni a Napot, a motorok azonban jelentős mennyiséget emésztenek fel a begyűjtött energiából. A toronyszerű alakzatnak nincsenek motorjai és nincs szüksége a Nap követésére, emellett áthidalja az árnyékolódásból adódó problémák egy részét is, a blokkolt elemek teljesítményvesztését ellensúlyozzák azok, amiket még mindig ér a napfény.

A megoldás hátránya a panel szerkezetek költsége, a harmonikaszerű kocka alakzat elérése ugyanis bonyolultabb, ezáltal költségesebb is, mint egy sík panelé, a kutatók szerint azonban egy közönséges kocka alak is nagyon hasonló hatásfokot biztosíthat. A csapat legközelebb ezt a formát fogja tesztelni, hogy megállapíthassák, melyik alakzat, vagy elrendezés működik a legjobban.

Forrás: energiacentrum.hu

Az amerikai kutatóknak sikerült bizonyítaniuk, hogy a vegyileg preparált fekete szilícium magába tudja szívni a különböző hosszúságú hullámokban ráirányuló fénynek csaknem az egészét. A kezelése eltávolítja az egyenetlenségeit, így teljes erővel sugárzik rá a fény széles spektruma. Az NREL a technológia exkluzív licencét átengedte a Natcore Technologynak és a szerződés értelmében létrehoznak egy R and S szövetkezetet, amelyet 150 ezer dollárral finanszíroznak. Az R and S kötelezi magát arra, hogy 2-3 %-al csökkenti a modulok árát és 3-10 %-al emeli az energiatermelésüket.

A fekete szilíciumos napmodul forgalmazását még ebben az évben elkezdik.

Forrás: energiacentrum.com

A szakemberek munkája óriási mértékben növelheti a napelemek hatékonyságát. A napsejtek felturbózását egy olyan fotokémiai eljárással végzik, amely lehetővé teszi a napelemcellák által általában szétszórt és át nem alakított energia elektromossággá alakítását. Mint Schmidt professzor elmondta, az eljárás lényege, hogy két energiában szegény vörös fotont egymáshoz „kényszerítenek” a sejten belül és az egyesülésből egy energiában gazdag sárga foton jön létre.

Forrás: energiacentrum.com